Bútorkészítés
Angol verzió Az angol tartalomért kattintson ide
Német verzió A német tartalomért kattintson ide
Elérhetőség
3400 - Mezőkövesd
Széchényi út 10.
Tel.: 49/413-411
Fax: 49/413-626
mezobutor@mezobutor.hu
Pályázataink:


Közreműködő szervezetek: Nemzetgazdasági Minisztérium,






Telephelyünket az ÉMOP.2009.1.1.1/F pályázat keretein belül a Magyar Állam, az Európai Unió, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával fejlesztettük.

Egyéb pályázataink:
Magyarország megújul!

Közreműködő szervezet: MAG Zrt, Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,
A honlap az Európai Unió támogatásával a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.


Tisztelt érdeklődő!
A következő néhány pontban összegyűjtöttük a korpuszbútoroknál (asztal, szekrény, konténer) fellelhető szakmai kifejezéseket és azok jelentéseit. A jobb megértés érdekében kérjük olvassa át, hogy választásakor tisztában legyen azzal, milyen minőségű bútort kap.

A bútorok alapanyaga
  • Tömörfa: Ezt manapság igen ritkán alkalmazzák, főleg kültéri bútoroknál találkozunk velük, illetve tömör fenyőből készült bútoroknál. A bútorgyártáshoz használt fenyők döntő hányada az un. puhafa kategóriába tartozik, így közületi felhasználásra alkalmatlan.
  • Furnér: a tömörfát vékony 06-2mm vtg "lemezekre" hasítva megkapjuk a furnér lemezt, ami lényegében egy igen vékony tömörfa lemez.
    bútorkészítés - furnér
  • Dekorlemez (HPL): vékony (~0,4mm vtg) kemény műgyanta lap, melynek egyik oldalára dekor mintázatot pl. fautánzatot visznek fel. Natúr forgácslapra vagy MDF lapra ragasztva ugyanolyan hatást érünk el mint a laminált faforgácslapnál, csak a felület hő-, vegyszer-, valamint karcállósága nagyságrendekkel nagyobb lesz laminált lapos társaikénál.
    dekorlemez - bútorkészítés
  • Acryl műgyanta borítás: homogén, vagy kőutánzatú műanyag borítás. Megfelelő technológia alkalmazásával alakítható, így íves alkatrészek is kialakíthatóak. Különböző vastagságokban létezik: ~3-30 mm.

  • Rétegelt lemez: több (általában ~1-3 mm vtg) furnér lemez összeragasztásával kapjuk. A furnérlemezek száliránya 90 fokkal van elforgatva rétegenként, más szóval a szomszédos rétegek száliránya merőleges egymásra.
    bútorkészítés - réteglemez
  • Natúr forgácslap: a fát aprítógéppel apró szilánkokra bontják, majd ragasztó hozzákeverésével az egészet nagy nyomáson különböző vastagságú sík táblákká préselik.
  • Laminált faforgácslap: fenti eljárással készített faforgácslap két oldalára olyan papírfóliát ragasztanak, amelyre nyomdai úton visznek fel mintát (pl. faerezetet).
  • Furnérozott faforgácslap: a natúr forgácslap két oldalára furnérlemezt ragasztanak. A furnérozott lapoknál a kész alkatrészek felületkezelése is szükséges (pácolás, lakkozás).
  • MDF lap: (medium density fiberboard) közepes térfogati sűrűségű farostlemezlap. Ezek a lapok száraz farostlemez-gyártási technológiával készülnek, általában 600-800 kg/m3 térfogati sűrűséggel rendelkeznek, vastagságuk pedig 4-40 mm. Szilárdsági tulajdonságok tekintetében az MDF-lap a forgácslapnál jobb tulajdonságokat mutat. Az MDF-lapok csekély homoktartalma (max. 0,05%) a drága forgácsoló szerszámokat kíméli. Az MDF-lapok egyik nagy előnye más falemezekkel szemben, hogy akár az éleken, akár a lap síkjában marással megmunkálhatók, profilozhatók, ill. strukturált felület alakítható ki. Ezek a mart felületek tiszták, utóműveletet, csiszálást alig követelnek.
  • Laminált MDF lap: fenti eljárással készített MDF lap két oldalára olyan papírfóliát ragasztanak, amelyre nyomdai úton visznek fel mintát (pl. faerezetet).
  • Furnérozott MDF lap: az MDF lap két oldalára furnérlemezt ragasztanak. A furnérozott lapoknál a kész alkatrészek felületkezelése is szükséges (pácolás, lakkozás).
  • Farost lemez: általában 3,5mm vtg farostból préselt lemez. Lehet natúr vagy festett kivitelű. Általában hátfalnak használjuk.
  • HDF hátfal lemez: ált 3,5mm vtg egyoldalon laminált MDF lap. Hátfalnak használják.
    irodabútor - hdf hátfal lemez
  • Munkalap: nagy karc- hő és vegyszerállóságú HPL vagy CPL laminált forgácslap. Jellemzője, hogy a két hosszanti él lezárására a HPL laminátumot lehajlítják, azaz élzárásnak a saját anyagot használják. Ez egy teljesen vízálló élzárási forma. Az összes konyhai munkalap ilyen. A HPL és CPL lap közötti különbség, hogy az egyiket táblaméretekben préselik le, míg a másikat folyamatosan működő szállítószalagon ütemekben préselik, a táblaméretet a préselés utáni szabászattal kapják.
    munkalap - íróasztal
  • Overlay: a laminált munkalapokat felső lapját speciális réteggel látják el, így a karcállóság min. duplájára nő.


A lapanyagok vastagsága: Többféle vastagság terjedt el. Az olcsó kivitelű termékek általában 16mm vtg laminált lapból készülnek farostlemez hátfallal. A jobb minőségű bútorok 18 vagy 19 mm vastagságú alkatrészekből állnak össze 4mm HDF színazonos, vagy 8mm vtg színazonos laminált forgácslap hátfallal. Az asztalok tetőlapja egy jobb minőségű termék esetén 25-28mm.

Az élek lezárása:
  • Papírfólia: igen rossz minőségű élzárási forma. Régebbi bútorokon gyakran találkozni vele. Az élről könnyen leválik, könnyen törik. Jellemzője hogy igen vékony, viszont akár egy vasalóval is könnyen felvihető.
  • ABS élléc: 0,4-3 mm vastagságú élléc. Rugalmas, nem törik. Igen jó minőségű élzárás valósítható meg, színazonos módon. Az éllécet nagy nyomással magas hőmérsékleten ragasztóanyag hozzáadásával ragasztják a lapanyag éléhez.
  • PVC élléc: hasonló az ABS élléchez, külsőleg nem lehet megállapítani a különbözőséget. Az ABS éllécek azonban természetbarátok, nehézfémet nem tartalmaznak szemben a PVC éllécekkel. Az ABS égése során nem keletkezik mérgező klórgáz.
  • Furnérlemez: furnérozott lapok lezárására alkalmazzák 0,4-3mm vastagságig.
  • Euro T léc: az anyag élébe nútot marnak, amibe a T léc szárát beütik. Így nem csak a felületi ragasztás tartja az élzáró anyagot az élen, így egy sokkal masszívabb, strapabíróbb élzárást kapunk..
    íróasztal élzárás
  • Tömörfa T léc: az elve ugyanaz mint az Euro T lécnél, csak az élzáró anyag tömörfából készül. Főleg furnérozott lapok élzárásra alkalmazzák.


Konstrukció:
  • Nem szétszerelhető kivitel: a lapokat vendégcsappal (lamella, tipli) és ragasztással rögzítik egymáshoz, így a termék többször nem szerelhető szét. Egyes helyeken alkalmaznak szegezést, ami forgácslap esetében teljesen rossz megoldás. Szintén ebbe a konstrukciós típusba tartozik a szegezett hátfalú kivitel.
  • Szétszerelhető kivitel: excenteres összehúzóval és konfirmátor csavarral szerelt bútor, mely többször szét- és összeszerelhető. Ebben az esetben a szekrények hátfala nútban van elhelyezve, hogy a szétszerelhetőséget biztosítsa.

Szerelési mód:
  • Lapraszerelt kivitel: a kis helyigény és könnyebb szállíthatóság miatt sok gyártó lapraszerelten kínálja termékeit. Ez azt jelenti, hogy a vevőnek saját magának kell otthon a terméket összeszerelni. Bonyolultabb termékek esetében (pl. konténer) a lapraszerelt kivitel sokk bosszúságot okozhat.
  • Összeszerelt kivitel: a termék összeállítva érkezik a vevőhöz, a vevő dolga csak a helyszíni beállítás, szintezés.

Bútor szerelvények:
  • Szintezőcsavarok: a bútorok alján helyezkednek el, a talaj egyenetlenségeinek kiküszöbölésére szolgálnak.

  • Csúsztatótalp: 3-10 mm vastag műanyag alkatrész a bútorok alján. Ha nincs szintezőcsavar, akkor is érdemes csúsztatótalpat kérni, így a vízérzékeny bútor elemek nem érintkeznek közvetlenül a talajjal.
  • Polctartó gomb: ~3mm átmérőjű henger elemek, egyik végét a szekrény oldalába helyezve tartják a mobil polcokat. A jó minőségű polctartó gombok fémből készülnek.

  • Kiemelésgátlós polctartó: olyan polctartó gombok, melyek a polchoz is mereven csatlakoznak, így a polc mozgása lehetetlenné válik. E mellett a szekrénytestet is összetartja, így annak merevsége nő.
    irodabútor - polctartó
  • Zárak: lehetnek 1 vagy 3 pontos záródású, de külön van tolóajtó zár és harmonikaajtó zár is. Az 1 pontos zár csak a zárnyelv elfordításával 1 helyen- középen zár, míg a 3 pontos zár e mellett egy horog beakasztásával alul is felül is zár.
    irodabútor - egypontos zár
  • Központi zár: konténereknél az összes fiók egyszerre történő zárását biztosítja.
  • Húzók: lehetnek műanyag, fa vagy fém húzók. Minőségileg a műanyag húzók a leggyengébbek.
  • Kábelcsatorna: általában az asztalok tetőlapja alatt használják, szerepe a különböző kábelek elrejtése.
    íróasztal kábelcsatorna
  • Kábelkivezető/kábelkibukó: a kábelek kivezetését szolgálják az asztal tetőlapra.
    íróasztal kábelkivezető
  • Fiókok: konténerek fiókjai készülhetnek laminált forgácslapból, műanyagból vagy fémből. A forgácslap fiók teljesen színazonos lehet, míg a másik kettő nem, viszont a műanyag és fém fiókok esetében megoldható a fiókok oszthatósága és a stop control.
  • Stop control: konténerek esetében biztosítja, hogy ha az egyik fiók ki van húzva, akkor a másik fiókot nem lehet kihúzni. Ez meggátolja azt a gyakran előforduló problémát, hogy a konténer előre borul, mivel a fiókok meg vannak terhelve, és több fiókot húzunk ki egyszerre.
  • Kivetőpánt: a szekrényajtók nyitását biztosítják. A jobb minőségű pántok fémházasak. Lehetnek ráütődő, félig ráütődő és közézáródó kivitelűek. Ráütődő esetén az ajtólap teljesen eltakarja a szekrénytestet, míg félig ráütődő esetén a szekrénytestből 6-10 mm látszódik. Közézáródó esetben az ajtó a szekrény oldalai és tető-feneke közé záródik.
    szekrényajtó kivetőpánt
  • Klaviatúra tartó: a számítógép billentyűzetének tartására szolgál. A jó klaviatúra tartó rendelkezik csuklótámasszal, ami ergonómiai szempontból igen fontos.
    íróasztal - klaviatúra tartó

A bútorok mérete:
  • Irodában minimum 80 cm asztal mélység ajánlott 120- 160 cm szélességgel. A gyakran szűkös irodák miatt azonban létezik kisebb mélység is, de a minimum ami használható az a 650 mm.
  • A szekrények esetében pontos a polcok közötti távolság. Egy polc köznek minimum 33 cm-nek kell lenni, hogy a nagy iratrendezők is beférjenek. Így megkülönböztetünk 1, 2, 3, 4, 5, és 6 iratrendező magasságot.
  • Szekrény szélességek: egyajtós (maximum 600 mm), kétajtós (600-1000 mm). 1000mm felett célszerű a tolóajtós vagy a harmonikaajtós kivitelt használni.

Szekrény elemek:
  • Nyitott polcok: csak a szekrénytest található, annak front része teljesen nyitott.
  • Teliajtós szekrények: a szekrény testre ajtót helyeznek. Lehetnek egy- vagy kétajtósak. Az egyajtós kivitel esetén a nyitásirány lehet jobbos vagy balos, attól függően, hogy a pánt hol helyezkedik el. Ha a kivetőpánt a jobb kezünk irányába esik (azaz a húzó a bal kéz felé) akkor jobbos szekrényről beszélünk.
  • Üvegajtós szekrények: a szekrény testre üvegajtót helyeznek. Az üvegajtó lehet teliüveg, frízes vagy keretes kialakítású. Frízes ajtó esetében két függőleges lapanyag közé van az üveg csík beragasztva, míg keretes ajtó esetében az üveg keretben helyezkedik el.
  • Tolóajtós szekrények: a szekrénytestre helyezett ajtó oldalirányba csúsztatható. Előnye hogy szűk irodában az ajtó nyitáskor nem vesz el helyet. Hátránya: a középső részt a két tolóajtó eltakarja, nehezen hozzáférhető.
  • Harmonikaajtós szekrények: a szekrénytestre helyezett ajtók harmonikaszerűen nyílnak. Előnye: szűk irodában az ajtó nyitáskor csak az ajtó fele áll ki a szekrény síkjából. Hátránya: az ajtó "kétrét" hajtása miatt az oldalfal melletti részt az ajtó betakartja, nehezen hozzáférhető.
  • Polcos szekrények: a szekrény testben polcok vannak elhelyezve irattárolás céljából. Mélységük általában 400 mm.
  • Akasztós szekrények: a ruhák, kabátok elhelyezésére szolgáló szekrények. Egy fogas elhelyezéséhez min 600 mm-re van szükség, így a vagy a termék mélysége kell hogy 600 mm legyen, vagy az akasztó 90 fokos elfordításával elegendő, ha a 400mm-es mélység 600 mm szélességgel párosul.
  • Sarokszekrények: szekrénysorok 90 fokos elfordulását teszi lehetővé. Segítségével a szoba sarkai is bútorozhatóak, kihasználhatóak.
  • Saroklezáró: a szekrénysor íves végzárásra szolgáló elem.

Asztal elemek:
  • Téglalap alkú elemek: különböző méretekben találhatóak a legkisebb 650x800 mm-től a 1800x800 mm-ig.
  • Alakos, íves asztalok: a design érdekében az asztal nem téglalap alakú, hanem valamilyen ívvel rendelkezik.
  • L alakú asztalok: általában számítógépes munkahelyek. Formájuk L alak. Megkülönböztetünk jobbos és balos kivitelt. Jobbos kivitel, ha az L alak szára a jobb kezünk felé esik.
  • Sarokkerekítés: az asztal sarkai különböző, de min 70 mm sugárral lekerekíthetőek a balesetek elkerülése végett.
  • Az asztal elemek magassága: szabvány szerint 720 és 750mm között kell elhelyezkedjen. Alkalmanként az asztal magassága emelhető akár 1200mm-re is, így álló munkahely jön létre. Munkaegészségügyileg ez a legoptimálisabb asztal kialakítás, mivel így az ülő és álló munkavégzés variálható, változtatva a gerincoszlop terhelését.

Garanciális idő:
Korpusz bútorokra maximálisan elvárható garanciális idő 5 év.

Köszönjük, hogy időt szánt kifejezés-gyűjteményünk elolvasására, reméljük a felsorolt információkat Ön is hasznosnak találja. Amennyiben nem talál valamilyen kifejezést, kérem írjon a mezobutor@mezobutor.hu címre, a lehető legrövidebb időn belül válaszolunk. Ha szeretne értesülni újdonságainkról, híreinkről az irodabútorok világából, úgy kérjük iratkozzon fel hírlevelünkre!

Tisztelt érdeklődő!

A következő néhány pontban összegyűjtöttük az irodai forgószékeknél fellelhető szakmai kifejezéseket és azok jelentéseit. A jobb megértés érdekében kérjük olvassa át, hogy választásakor tisztában legyen azzal, milyen minőségű forgószéket kap.

Görgők:
A forgószékek alapesetben szőnyegre való kemény, műanyag görgőkkel kerülnek gyártásra. A keményebb felületekhez (gránit, parketta, stb…) a puha görgő használata javasolt.

A gázliftek teherbírása
A gázliftek teherbírását a gyártók általában 120 kg-ban adják meg. A Dinamikus használat (pl. egy 120 kg-os ember hirtelen belehuppanása) azonban gyakran csökkenti a gázteleszkóp élettartamát.

Szövetkategóriák:
A gyártók különböző szövetekkel borítják termékeiket. A legolcsóbb kategóriás szövetek -amik az alapválasztékot adják- általában a leggyengébb szakítószilárdsággal és kopásállósággal rendelkeznek.

Alapvető állítási lehetőségek:
Mivel minden ember különböző, mindenkinek meg kell találnia a neki legmegfelelőbb szék beállítást. A következő alap állítások lehetségesek: magasság, háttámla magasság. Jobb székek esetében lehet állítani a karfa magasságát, az üléslap mélység, sőt a karfa forgatható is. Vannak székek amiknek van gerinctámaszuk, fejtámaszuk. A szinkronmechanikás székek azt jelentik, hogy a székbe egy olyan hintamechanika van beépítve, hogy a szék háttámla dőlésekor az üléslap is mozdul. Ilyen esetben a háttámla bármilyen dőlésszögben rögzíthető, de hagyható hinta funkcióban is. Több modellnél állítható még az ülőlap dőlésszöge is.

Székek kárpitozása:
A székek kényelméért alapvetően az ülőlap és a hátlap szivacsozása a felelős. Az egyszerűbb, kivitelű, olcsóbb termékek általában kisebb keménységű, vékony szivaccsal készülnek.

Ergonómikus székek:
Amennyiben a szék ülő és háttámla felületeit úgy alakítják ki, hogy az megfelel az emebri test anatómiájának, akkor azt a széket ergonómikusnak mondjuk. Legegyszerűbb ha a szék szivacsozását úgy vágják formára, alakítanak ki deréktámaszt, hogy az kövesse az emberi test vonalait. Az ergonomikus szék még nem biztosítja hogy a szék az adott személynek kényelmes lesz, hiszen minden ember különböző. Éppen ezért vannak speciális székek állítható gerinctámasszal, fejtámlával karfával, amik minden ember testéhez beállíthatóak.

A karfa:
A karfák szerepe a kéz pihentetése. Olyan számítógépes munkahelyeknél, ahol kihúzható klaviatúra tartót használnak nem ajánlott karfát felszerelni, mivel így a szék nem tolható asz asztal alá, és egy görnyedt pozícióba kényszeríti a dolgozó embert. Ha mindenképpen ragaszkodunk a karfához, ilyen esetben javasoljuk a ma már elérhető forgatható, vagy magasság állítós karfákat. A karfák egyébként általában utólag is felszerelhetőek.